A PARAMETER "NON
PROFIT" KLUB! - HASZONMENTES MAGYARSÁGÁPOLÁS
2011
Parameter Klub
416-693-8312
http://www.magyarradio.ca
"Ahol jó együtt lenni!"
Marosán Gyula Terasz.
2005 júniusában a klub-terasz felvette Marosán
Gyula festômûvész barátunk nevét.
Marosán
Gyula Terasz itt
A Parameter Gondolat
Ambulancia programja
Kép-Hang-Színház
Eifert János
digiRama mûsora és fényképbemutatója
2008. február 1, péntek este 7 óra
Parameter Klub (695 Coxwell Ave. 6. emelet)
Program:
- Bemutatkozás
- Helyzetjelentés
- Tûztánc
- Anyám kertje
- Labirintus
- Montázsok
- Szemkontakt
- Szerelmem, a Tánc
- Szív-centrum dal
- Ami összeköt
- O Fortuna
- Kína, Selyemút
Az elôadást kamara-kiállítás
kíséri.
A kiállított fotómûvészeti alkotások
megvásárolhatók!
Eifert János (1943) a hivatásos néptáncosból
lett fotómûvész, szakmájának itthon
és külföldön egyik legelismertebb képviselôje,
meghatározó egyénisége. Sokrétû
munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba
rendezni. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletezô
alkat.
Tánc-, aktfotói, természetképei és
diaporámái alapozták meg ismertségét.
114 önálló kiállítása
volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt,
168 díjat, nagydíjat, különdíjat,
diplomát érdemelt ki képeivel.
Aktívan vesz részt a mûvészeti közéletben:
1997-2002 között a Magyar Fotómûvészek
Szövetsége elnöke, az OSZK Jelenkori Fotómûvészeti
Gyûjteményének ötletadója és
társalapítója, elsô mûvészeti
vezetôje, 1998-2002 a Fotóhetek, majd Fotóhónap
mûvészeti vezetôje, fesztiváligazgatója.
2002-tôl Gyôrben él, a MEDIAWAVE mûvészeti
vezetôje, fotókiállítások szervezôje.
Tanárként, elôadóként, szakértôként
szakíróként is tevékenykedik, fényképei,
képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg
a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban,
könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban,
Interneten. Filmekben, televíziós mûsorokban,
színpadi látványként, színházi
díszletként gyakran használták fel fotóit,
ô maga is gyakran jelent meg különbözô
film- és TV-mûsorokban. Számos fotóalbumhoz,
kiállítási katalógushoz írt bevezetôt,
elôszót, nyitott meg kiállításokat,
tartott elôadásokat, amelyeknek megírt szövegét
dokumentálta.
Eifert János 1985 óta foglalkozik diaporámával.
Mesterei, vagy inkább példaképei - Dozvald János,
Sdrjan Plavsa, Jacques Muller diaporámaalkotók, dr.
Végvári Lajos mûvészettörténész
- jelentôsen hatottak stílusára, amelyet a szöveg
nélküliség, vizuális képzelôerô,
sajátos szimbólumrendszer, valamint a kép és
hang belsô mozgásaira épülô összhatás,
virtuóz elôadásmód jellemez.
A Hard Rocks (1985), Visszapergetett idô / Replayed
Time (1987), Volt egyszer egy falu / There was once a village
(1988), Helyzetjelentés / Situation Report (1989), Velencei
karnevál / Carneval Venedig (1989), Bemutatom a feleségem
/ Let me introduce my Wife (1990), Tûztánc / Fire
Dance (1991), Maszkok (1992), Bemutatkozás /
Introduction (1995) címû mûveivel a világ
rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos,
díjat, FIAP-aranyérmet, különdíjat,
grand prix-t nyert.
A Fotómûvészek Nemzetközi Szövetsége
(FIAP) összesítése alapján 1993-ban a nemzetközi
lista élén állt, Tánc címû
képét, Tûztánc c. diaporámáját
a FIAP történeti kollekciójába választják,
a Photo Ciné Club meghívására bemutatja
mûsorát Párizsban (Un soir, un auteur - Studio
Raspail).
1994-ben diaporáma mûsorával elôadókörút
az Egyesült Királyságban, a Royal Photographic
Society meghívására, majd azt követôen
Kép-Hang-Színház címû mûsorával
Németországban, Ausztriában, Olaszországban,
Szlovákiában és Romániában turnézik.
Nemzetközi fesztiválok zsûritagjaként, elôadóként
gyakran hívják külföldre is. Tanárként,
saját elôadásai erôteljesebb megjelenítésére
kidolgozza a diaporáma - eszközként és miként
- az oktatásban történô felhasználását.
Több hazai és nemzetközi diaporámafesztivál
szervezésében miködött közre (pl.
MEDIAWAVE Nemzetközi Diaporáma- és CD-ROM
Fesztivál, Gyôr), szakíróként
és elôadóként a mûfajjal kapcsolatos
írásait a FotoVideo és a Zoom Magazin
közölte.
Mûveit, vagy azok részleteit a TV-ben is bemutatták.
Válaszd a tudást! - a Magyar Televízió
M2 csatornáján futó FÉNYKÉP/MÁSKÉPP
sorozatában a diaporámát nemcsak szemléltetôeszközként,
hanem témául is választotta.
Az utóbbi években a digitális technika foglalkoztatja,
Másképp címû diaporámája,
amelyet 2005-ben, Radisics Milán társszerzôvel
a Magyar Pszichiátriai Társaság felkérésére
készített, már ebben a szellemben fogant. Az
Anyám kertje; Labirintus; Montázsok; Szemkontakt;
Szerelmem, a Tánc; Szív-centrum dal; Ami összeköt;
O Fortuna; Kína, Selyemút már a digitális
technikával szerkesztett mûsorai, amelyeket DigiRama
néven jegyez.
Eifert János honlapja: http://www.eifert.hu
A Magyar Kultúrközpont
és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja
Lakatos István budapesti
színmûvész Önálló Estje
2007 október 6, este 7:30
Magyar Kultúrközpont, 840 St. Clair Ave. W. Toronto
Lakatos István
"A jó mûvész olyan mint a jó bor,
az évek elôrehaladtával egyre érettebbé
és különlegesebbé válik."
Lakatos István elôadómûvész pályája
Debrecenben indul, majd Miskolcon folytatódik. Mindkét
városban
nagy hagyománya van a színjátszásnak!
Késôbb Nyíregyházán, egy frissen
induló társulathoz szerzôdik ahol kimagasló
teljesitményével
hamar kivívja magának a "vezetô mûvész"
címet!
A 80-as évek végén meghívást kap
a kecskeméti "Jancsó Miklós társulatba",
ahol újfajta, érdekes
kihívásoknak kell megfelelnie. Az itt töltött
idôszak meghatározó számára!
Kecskemét után Budapesten folytatja a színészi
munkát, ahol az Arany János Színházban
arat sikereket.
Késôbb mint szabadúszó vállal szerepeket.
Egyik legemlékezetesebb alakítása a La Mancha
lovagja fôszerepe, amelybôl néhány részletet
hallani fogunk az est során.
Lakatos István életútját és mûvészi
pályáját a tiszta játék, az ôszinteség
és a szívbôl fakadó elôadásmód
jellemzi.
A mûvész kanadai és amerikai turnéja során
a hazáról és a szeretet erejérôl
szól; versben és prózában,
amit színvonalas zenei betétekkel tesz még élvezetesebbé
a nézôk számára.
Lakatos István Önálló Est
(azt est folyamán, rövid emlékezés az Aradi
Vértanúkra!)
1, Bevezetõ - Köszöntõ / Benne
Molnár Ferenc: Vörös Malom - Magister monológ/
2, La Mancha lovagja - musical részlet
3, Epiktétosz: A szadságról ( részlet)
4, L. Askenazy: A tojás - kis novella
5, Petõfi Sándor: Isten csodája
6, Tompa Mihály: A gólyához
7, Márai Sándor: Mennybõl az angyal
8, Buda Ferenc: Tizenöt-húszéves halottak
9, Füst Milán: Zokogni szeretnék / Igazság,
1956. október 30.
10, Nagy László: Tüz
11, Koestler Artúr: Naplómból /részlet/
12, Nagy Gáspár: Láthatatlan kõre vésem
/Kannás Alajos emlékének - 1956-os versciklusáért/
13, Tamási Áron: Magyar fohász
14, Vass Albert: A bujdosó imája
15, Emlékezünk - dal
16, Petõfi Sándor: Füstbe ment terv
17, Ady Endre: Az anyám és én
18, József Attila: A hetedik
19, Cervantes: Don Quijote - A szerelemrõl és a szenvedélyrõl
20, Sz. Scsipacsov : A szerelem
21, La Mancha - musical részlet
22, Ady Endre: Az én menyasszonyom
23, Petõfi Sándor: A négy ökrös szekér
24, Karinthy frigyes: Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús·
- Egy férj naplójából
25, Cervantes: Don Quijote a müvészetrõl és
az életrõl
26, Ady Endre: Dalok a Labdatérrõl
27, Zerkovitz Béla: Minden csak komédia - dal
28, Örkény István: Nézzünk bizakodva
a jövõbe
29, Ady Endre: Karácsony
30, Radnóti Miklós: Don Quijote sírverse
31, La Mancha - Musical részlet
Az est második felében kötetlen beszélgetés
a mûvésszel!
Belépô: $15 (rendelés, elôvétel)
$20 (ajtónál)
INFORMÁCIÓ / JEGY
Magyar Kultúrközpont
416-654-4926
http://www.hccc.org
“Allegro”
Június 21, Csütörtök
20 órakor
HOBO BLUES BAND (Budapest)
KONCERT - Az elmúlt
30 év legjobb dalai
(a Fesztivál külsô programja: Opera House
735 Queen St. East, Toronto)
Belépô: $20 elôvételben/
$25 az ajtónál
Jegyrendelés: 416-693-8312
vagy 416-654-4926 (VISA/Mastercard)
http://www.hobotoronto.com
“Marche”
Június 22. Péntek
11 órától Ízletes
magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont
elôtti Sörkertben
17 órától Kepes
András "Világfalu" c. filmsorozata
- 12x30perc, Kodály terem
(folyamatos vetítés a három nap alatt!)
17 órakor A Barsi Ernô
népdalcsoport mûsora, Szabadtéren
18 órakor Stephen Spinder (USA)
fotókiállításának megnyitója,
Tanács terem
19 órakor a Kodály Együttes
bemutatója, Szabadtéren
20 órakor Szabó Sándor
gitármûvész (Budapest) koncertje, Árpád
terem $20 belépô
http://www.sandorszabo.com
22 órakor "Korona Disco",
Árpád terem
“Scherzo”
Június 23, Szombat
11 órától Ízletes
magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont
elôtti Sörkertben
13 órakor A Barsi Ernô
népdalcsoport mûsora, Szabadtéren
15 órától A "Világfalu"
c. filmsorozat folytatása, Kodály terem
18 órakor A Kodály Együttes
bemutatója Szabadtéren
19 órakor HOBO Blues Band /
Faludy György (Budapest)
"Ballada senki fiáról"
Petôfi terem http://www.hobotoronto.com
Belépô: $20 elôvételben/
$25 az ajtónál
Jegyrendelés: 416-693-8312 vagy
416-654-4926 (VISA/Mastercard)
20 órakor "Helyet, helyet
tágasságot had csináljunk mulatságot"
a Kodály Együttes
és a Fekete Föld elöadása
az Árpád teremben - A koncert után Táncház
Belépô: $20 / $15 nyugdíjas/diák
“Finale”
Június 24. Vasárnap
11 órától Ízletes
magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont
elôtti Sörkertben
14 órakor A Barsi Ernô
népdalcsoport mûsor, Szabadtéren
14 órától A "Világfalu"
c. filmsorozat folytatása, Kodály terem
16 órakor Gypsy Flame
autentikus cigány népzene és tánc, Szabadtéren
http://wwww.gypsyflame.net
A Magyar Fesztivál ideje alatt megtekinthetô
a Torontói Magyar Képzômûvészek
kiállítása, Petôfi terem
Továbbá nyitva tart a Néprajzi
Múzeum, és a Könyvtár
(alagsor) valamint a Computer Terminal
(második em.) és a Kerámia
Mühely (harmadik em.)
A Magyar Kultúrközpont
programja
2007, június 3, vasárnap
"Trianoni Megemlékezés"
Budapest park Lakeshore Blvd.
Magyar Kultúrközpont 840 St. Clair W. Toronto
Trianoni Megemlékezés Torontóban;
Du. 1 óra - Budapest park: zenés
együttlét, kolbászsütés
Du. 2 óra - Budapest park: ünnepi
mûsor
Du. 3 óra után - autós
felvonulás indul a Francia Nagykövetség épületéhez
Este 6 órától vacsorával
egybekötött Megemlékezés a Magyar Kultúrközpontban
Ünnepi szónok Dr. Eva Maria Barki nemzetközi
jogász Bécsbôl
Fellép Kilyén Ilka a Marosvásárhelyi
Magyar Színház mûvésze (kb. 40 perces önálló
est
Internet:
Interjú
a HírTV-ben Dr. Eva Maria Barkival
Kilyén Ilka
hivatalos honlapja
A Magyar
Kultúrközpont és a Parameter Gondolat Ambulancia
közös programja
2007, június 8, péntek
este 7:30
"Áron vett szabadság"
a Neil Young Sétány koncertje
(Huzella Péter, Rátóti
Zoltán, Tóth István - gitárok, ének)
Neil
Young Sétány
Woodstock tette világszerte ismerté ennek a fiatalembernek
a nevét, amikor az egyik amerikai szupercsapat, a Crosby, Stills,
Nash and Young tagjaként, énekes-gitáros szerzôként
egykor bemutatkozott. Azóta Neil Young neve fogalommá
vált, élô rocklegendaként folytatja azt
az utat, amit a panoptikumba jutott elôdjei, Jimmy Hendrix vagy
John Lennon fényesre tapodtak. Magyarországon ugyan
még nem járt ez idáig, most mégis "utcát
neveznek el" róla - vagyis pontosabban sétányt.
A Neil Young Sétány egy magyar négyesfogat találmánya.
Sülyi Péter, az egykori Omega-szövegíró
adott magyar hangot Neil Young dalainak és három másik
jóbarát adja elô ôket. Huzella Péter
az egykori Kalákában kezdte, Rátóti Zoltán,
pulai színész különbözô budapesti
színházak után most a Nemzetinél tart,
Tóth István pedig az ôrségi Hétrét
zenekar http://www.hetret.hu alapítója.
A Neil Young Sétány honlapján rengeteg információ
található a zenekarról; a történet,
dalok, dalszövegek, rádióinterjúk, újságcikkek,
fényképek, stb:
http://www.nys.hu
A Parameter Gondolat Ambulancia
programja
2007, június 9, szombat
este 8:00 PARAMETER KLUB
"A bogyósgyümölcskertész
fia - történetek és dalok"
Rátóti Zoltán önálló estje
Háy János írásai
alapján
Rendezô-elôadó: Rátóti Zoltán
A történet fôhöse felkerül
Pestre, ahol mindenféle dolgok történnek vele,
a közönség pedig, hol nevet, hol könnyezik.
Háy János szövege szenzációs, laza,
finom, érzékletes, a humort és a szerelmet állítja
középpontba. Rátóti Zoltán mesél,
mintha csak a nézôkkel beszélgetne, kezében
gitár, közben elénekel néhány dalt:
A Gyöngyhajú lányt, a Skorpió Dédapám
dalát, s még néhány ideillô slágert.
A Magyar Kultúrközpont
és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja
2007, június 10, vasárnap du. 4
"Zenegér"
Huzella Péter gyermekmûsora
Huzella Péter (ex-Kaláka) számtalan produkciója
szólt és szól a gyerekekhez. Több kifejezetten
nekik szánt cd-je, kazettája jelent meg, közte
az interaktív "Zenegér - Mi kerül a vászonra",
mely a tv-ben sokáig nagy sikerrel futó Zenegér
c. mûsor elvein alapul. Több, kifejezetten gyerekeknek
szánt színpadi produkció zenéjét
is ô írta (Eger kis csillagai, Angyalok a tetôn,
stb.). Koncertjein a zenehallgatás mellett
lehetôség nyílik a közös játékra,
éneklésre is.
A Magyar Kultúrközpont
és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja
2007, május
6, vasárnap este 7:00
"Le Chajem Budapest" KLEZMER EST!
A Budapest Klezmer Band trio felállása:
Jávori Ferenc - alapító, az együttes vezetôje,
zeneszerzô, hangszerelô, zongora, ének
Gazda Bence - hegedû, ének
Nagy Anna - harmonika
Az immár 1990 óta mûködô Budapest
Klezmer Band elôadásai rendkívüli élménnyé
teszik a tradicionális zsidó zenét. Zenei átiratokat
játszanak, amelyeket az együttes alapítója
és vezetôje, a munkácsi származású
Jávori Ferenc komponál.
Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területérôl
származnak,
ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó
volt.
A Budapest Klezmer Band Európában és Amerikában
egyaránt ismert és
közkedvelt, - kilépve a liturgikus környezetbôl
- sokoldalúságáról tett
tanúbizonyságot. Felléptek a Madách Színház,
Kerényi Imre által rendezett
"Hegedûs a háztetôn" címû
musicaljében, a Gyôri Balett és a Budapest Klezmer
Band közös, "Purim, avagy a sorsvetés"
címû produkciójában szintén élôben
adják elô Jávori Ferenc szerzeményét.
Ezzel a produkcióval Hollandiában,
NewYork-ban, New Jersey-ben és Németországban,
Londonban, Szlovákiában
Finnországban, Dániában, Svédországban,
Olaszországban turnézott a két
együttes, mindenhol óriási sikerrel. A Budapest
Klezmer Band megkísérelte a
klezmer és a klasszikus zene ötvözetét is,
mûvelve az évezred rendkívül
divatos zenei formáját, a "crossing-over"-t.
A kölcsönös, egymás zenéje
iránti érdeklôdésben, a Liszt Ferenc Kamarazenekar
hangversenymestere, Rolla
János felkérte a Budapest Klezmer Band alapítóját,
hogy egy olyan mûvet
komponáljon, amelyben a két együttes együtt
játszhat. Ez a "Klezmer Szvit",
amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában,
és azóta minden
évben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen is
elôadják mindig újabb
tételekkel kibôvítve. Végül a tíz
tételre bôvült mûbôl a Magyar Rádióban
CD-felvétel készült. 2000 januárjában
a Magyar Tudományos Akadémia Pro
Kultúra Alapítványának kuratóriuma
Kodály Zoltán Közmûvelôdési
Díjat
adományozott a Budapest Klezmer Band-nek a jiddis zenei hagyományok
ápolásáért és terjesztéséért;
emellett az együttes 2003 augusztusában
Artisjus-díjat kapott.
Az interneten
2007, május 4, péntek
este 7:30
"Elfelejtett Nyelvek Dallama" BLUES
EST!
ToMoSound (Tóth János
Rudolf zeneszerzô, blues gitáros, énekes és
Mózsi Ferenc költô)
ToMoSound néven állt össze Tóth János
Rudolf a Hobo Blues Band egykori legendás zeneszerzôje,
gitárosa, és Mózsi Ferenc chichagoi költô.
TJR, Mózsi verseire írt zenét
Korábban "Imák és Mantrák" címmel
egy teljes hanglemez látott napvilágot. Mózsi
verseire ugyancsak Tóth János Rudolf írta a zenét,
és a dalokat Hobo énekelte; természetesen a teljes
zenekarral.
Most egy vadonatúj anyaggal jelentkezett a szerzôpáros,
és "duo" formációban mutatják
be a dalokat; ToMoSound néven.
Az est második részében Tóth
János Rudolf megidézi a régi legendákat;
Jimi Hendrixet, Ginger Bakert, Eric Burbont, Willy Dixont, John Lennont,
Stevie Winwoodot, és így tovább.
Csak néhány saját szerzemény címe
Tóth János Rudolf, Hobo Blues Band-es korszakából:
A szabadság angyala táncol; Csintalan lányok,
rossz fiúk; Dôlnek a szobrok; Emigráns Blues;
Férfibánat; Vidéki angyal; Vissza a 66-os úton
...
Mózsi Ferenc költõ, kiadó
évtizedek óta meghatározó egyénisége
az Észak-amerikai magyar irodalmi életnek. Számos
kötete jelent meg, és több tucat könyvet adott
ki.
2007, április
20
"Ballada az éneklö
tengerhez" SOLO 2.
Michel Montanaro okcitán
zenész, énekes, zeneszerzö a Torontói
Magyar Kultúrközpontban
2007, április 20, péntek este 7:00
MICHEL MONTANARO
furulyák/flauta/fuvola, doromb, körtemuzsika, tambourin,
harmonika, bubnjevi/dobok
Montanaro 2001-ben lépett fel elôször
a Parameter klubban. Fergeteges sikert aratott!
Majdnem öt évvel késôbb, 2006 április
21-én került sor második torontói vendégszereplésére;
a Magyar Kultúrközpontban.
Napra pontosan egy évvel a tavalyi fellépés után,
immár harmadszor üdvözölhetjük a világhírû
mûvészt Torontóban. Ezúttal ismét
a Magyar Kultúrközpontban.
Michel Montanaro óriási sikert aratott tavalyi turnéján,
úgy az Egyesült Államokban, mint Kanada Quebec
tartományában.Meghívása immár hagyománnyá
vált a francia-kanadai területen! Fesztiválokon
vesz részt.
"Michel Montanaro a szinpadon a legendás provanszi sárkányhoz
hasonlít, minden mozdulatot zenei gesztussá formál,
három szájával polifonikus szomját akarja
oltani. Egyben oroszlán is, aki négy dobverôt
forgat egyszerre oly virtuózan, hogy jó kis provanszi
dobja is alig bírja követni." Yves Rousguisto
Miqueu (Michel) MONTANARO
"Szaxofonos volt mielôtt megtalálta igazi világát
a provance-i népzenében, ahová gyökerei
is kötik.
Parasztzenészként - mint hagyományos dob-furulya
játékos - fordult érdeklôdése a
kortárs zene és a jazz felé.
Azoknak ajánljuk Montanarot, akik zenei csemegére vágynak.
Egy elôadómüvész, aki ötvözi a
mediterrán
és keleti zenéket. Estjén tradicionális
és saját kompozíciókat ad elô. Virtuóz
játékával egymaga képes teljes
koncert élményt nyújtani."
"A provence-i trubadúr Michel, azaz Miqueu
Montanaro több mint húsz éve koncertezik rendszeresen
világszerte, Magyarországra pedig visszatérõ
vendég. Szinte minden hangszeren játszik, de szólistaként
szívesen lép fel mint dob-furulyás, mivel a dob
és furulya az okcitán népzene jellegzetes hangszerkísérete.
Az okcitán dél-francia kissebség, az "oc"
nyelveket "mindössze" 10-12 millióan beszélik.
Az okcitánok közül kerültek ki a középkori
trubadúrok, egyik nagyhírû képviselõjük,
az angolok késõbbi királya Oroszlánszívû
Richárd volt.
Montanaro munkássága számos mûfajra kiterjed,
elõszerettel játszik ismert kelet-európai jazz
és jazzrock zenészekkel.
Rendszeresen dolgozik cseh, szlovák, magyar muzsikusokkal.
Csaknem annyi idõt tölt Afrikában vagy a Távol-Keleten,
mint Európában. Zenéjében hallható
a számtalan zenei világ hatása, s szerencsére
ez a rengeteg sokrétûség nem lesz áttekinthetetlen
vagy erõltett, henem éppen ellenkezõleg, egy
intelligensen, és igényességgel megalkotott zenei
világ kerekedik ki belõle." BIOMUSIC, Budapest
2007, február 24
"Kitalált lét"
Mózsi
Ferenc író, költô, kiadó,
mecénás a Torontói Magyar Kultúrközpontban
Mózsi Ferenc költõ, a Chicagói Magyar Utazási
Iroda egykori tulajdonosa, idén 60 éves. Barátai,
tisztelõi és költõtársai a Budavári
Lítea Könyvesboltban az év elsõ napjaiban
köszöntötték õt. Ám nem csak a
születésnapja alkalmából, hanem annak okán
is, hogy Mózsi Ferenc három és fél évtizednyi
távollét után hazaköltözött Magyarországra.
Hazaköltözésének egyik oka, súlyos
betegsége. Amire azért hívom fel szíves
figyelméuket; mert ezzel is szeretném hangsúlyozni
Mózsi Ferenc látogatásának fontosságát!
Most visszatért az Egyesült Államokba. Ez alatt
a rövid két hét alatt, talált arra is idôt,
hogy eljöjjön Torontóba. Mi itt köszöntjük
a 60 éves írót!
Nagyon kérem mindazokat, aki szeretik az irodalmat, akik ismerték,
vagy szívesen megismernék a "szivárványos
embert", jöjjenek el szombaton!
Az elmúlt évtizedekben Mózsi Ferenc tette boldoggá
az emigrációt azzal, hogy alkotott, és pártolta
a magyar irodalmat, kultúrát. Most tegyük mi boldoggá
azzal, hogy erre a nagyon fontos találkozóra minél
többen megyünk el.
Mózsi Ferenc az est folyamán bemutatja
legújabb kétnyelvû kötetét, melynek
címe: Inventing Being / Kitalált lét Beszélni
fog a "szivárványos", és "bôröndös"
évekrôl; az emigráció irodalmáról,
Csobánkáról, továbbá a jelenlegi
hazai irodalmi és köz -életrôl; egy irodalmár
szemszögébôl, természetesen!
Mózsiról az interneten:
Mó-Tao
Szivárvány
könyvek
Interjú
a Kossuth rádióban
Kaslik
Péter: Mó-Tao
Kortárs
Részletek egy, a Kossuth rádióban elhangzott
interjúból:
1970. szeptember 1-én. Egy szál fürdõnadrágban
mentem át a szabad világba, azóta kinn vagyok
a vízbõl. Ettõl fogva hívnak engem "szivárványos
ember"-nek. Egy olyan szivárványos ábrándról
van szó, amely soha nem teljesült be egészen. Mi
még mindig ezzel a nagyon is fontos poggyásszal járjuk
a világot, avagy próbálunk élni és
megélni. Ebbõl , az engem köszöntõ
esten, egy nagy-nagy, "Szivárvány" utáni
szeretet csomagot kaptam, amely számomra többet ért
bármilyen erõsítõ injekciónál.
... 1980-ban, magyar Amerika közepén, Chicagóban
egy olyan közegre találtam, amelyben úgy éreztem,
hogy abban már gyökeret is ereszthetek. Akkor már
látszódott, hogy az álmainkból valamit
meg lehet valósítani. Nem tudtam volna elviselni a saját
botcsinálta üzletemberségemet, ha nem tudom összekapcsolni
egy olyan kihívással,amelyiket ott, a félmagyarországnyi
Illinois Államban megoldottam.
Egy olyan birodalmi - irodalmi bázist szerettem volna magamnak
kiépíteni,ahol még én magam is jól
érezhetem magam és feladatom van, amelyet meg kell oldanom
a mindennapos teendõk mellett. És ez volt a "Szivárvány".
... Olyan munkatársakra leltem, akik már kezdettõl
fogva figyelték a munkánkat. Zalán Tibor egy
hét éves versrovat vezetése után vállalkozott
arra, hogy önzetlenül segít nekünk. Személyesen
ismerte a kárpát-medence írástudóit.
Olyan anyagot tudott adni nekünk, amely megadta a személyes
ismeretséget. Azt a reális lehetõséget,
hogy vissza lopóckodhattam a Szivárvánnyal Magyarországra.
Csobánkán még ún. "Szivárvány
napokat" is rendeztünk!
... 1983 õszén jöttem elõször vissza
- amerikai útlevéllel. Akkor még lehetett 70
fontos bõröndökkel érkezni, ami több
mint 30 kilogrammnyi súlyt jelent. Mára már jóval
kevesebbre szállították le. Én egy-egy
magyarországi úttal - három alkalom után
- már két bõröndöt eldobhattam. Csempésztem
a szellemi árut. Kintrõl befelé, itthonról
kifelé! Számomra ez nagyon fontos idõszak volt,
hiszen 1983-tól 1989-ig még magam is megfigyelés
alatt álltam!
... Örömömre szolgált, hogy a behozott mennyiségbõl
átlagosan a felét elkobozták. Én örömmel
adtam át, tudni illik, mint utólag kiderült, most
már õk is olvasták. Sõt! Elsõként
õk olvasták! Hogyha ez bomlasztó tevékenység
volt, akkor elértük a célunkat. ..."
2007, február 16, péntek
Berecz András
mesemondó, népdalénekes, néprajzkutató
fellépése a Torontói Magyar Kultúrközpontban
Korábbi sikereinek köszönhetôen, András
immár harmadízben lép fel Torontóban!
Az est programja:
2 óra garantált jókedv, és kacagás!
- "Elöl megy a nyelve, ô lép
utána" mesék dalok
- "Sinka ének" Berecz András új Sinka-könyvének
bemutatója (cikk alul) - a kötet megvásárolható!
- Kötetlen beszélgetés
FIGYELEM! Berecz András a Torontói
Független Magyar Rádióban:
február 3 - Antal István beszélget Berecz Andrással
a Sinka ének címü kötet kapcsán
február 17 - Bede Fazekas Zsolt beszélget a müvésszel
(élö) kattints
ide
................................................................................................................
Berecz András az ország mesélôje,
akinek mûsoráért versenyeznek a mûvelôdési
házak fôvárosban és vidéken egyaránt.
Ritkaságszámba menô elôadásai mindig
óriási tömegeket vonzanak. Az elôadó-mûvész
népszerûsége az élô bizonyíték,
mennyire erôs az igény az élô, ízes
beszédre, az ôszinte emberi szóra és régmúlt
idôk csodálatos történeteire.
"Berecz András népdalénekes, népmesegyûjtô,
folklorista kutató. Különleges alkotómûvész,
akit ajándékba kapott feledékeny és fáradt
közösségünk, hogy újratanuljuk általa
az egyszerûséget és hitelességet. Ismerjük
meg hát. Kicsoda Berecz András? Nem könnyû
a megismerése. Tartózkodó, rejtôzködô
érték, kemény dió. Ám véletlennek
tûnô szimbólumai, tudatos kulcsszavai segítenek
fölfedezésében.
Édesanyja 43 éves korában szülte. (Berecz
András 1957-ben született.) Bár ízes énekei,
székelyes beszédje nyomán mindenki erdélyinek,
de legalábbis falusinak véli, tény, hogy a fôváros
szülöttje. Tizennégy éves koráig a
legbelvárosibb V. kerület, majd Kelenföld lakója
volt, jelenleg zuglói polgár. Igaz, vannak vidéki
gyökerei is. Kunhegyesi nagyapját a temetésen negyven
cigány zenéje siratta. Nagy természet, éneklô,
mulató nagyapját, Tanka Gábort András
ugyan sohasem látta, de épp legendája lett a
minta elôtte. "Megcsinálta az életemet'"
- vallja róla András. Igen kanyargós volt a folkloristává
lett énekesünk története. Elôször
festô akart lenni. Hamar felfedezték: látása
van, erôsen képi ihletésû. Sokáig
a legjobb kifejezô eszköze a rajz és a fotó
volt. Rokonai a jogi egyetemre küldték, három évet
el is végzett, de erôsen elege lett a marxista és
a jogi mellébeszélésbôl. Lelépett
a jog intézményébôl, mint más a
rohanó vonatból, amikor rájön: másfelé
kell mennie. Érdekes módon ott lelt kincsre, ahol mások
csak szemetet találnak.
A katonaságnál s a fizikai munkáslétben
nemcsak a kényszernek alávetett legényt vagy
az éhbérért dolgoztatott kanászt látta,
hanem a gyönyörûen beszélô embert vette
észre. "Kinyílt elôttem az az egyetem, amit
a mai napig élek" - vallja saját magáról,
a hétköznapi, jogfosztott világról, amelybôl
tanul. S írja saját "tankönyveit": mese-
és szókincsgyûtéseit. Pár év
alatt megélte a kultúra gyors szétmállását,
elmorzsálódását. Az ifjúkorában
még látott erdélyi népviselet a szeme
elôtt tûnt el mára a ládák mélyére.
Tudomásul vette elôdei keserû felmérését
a pusztuló, szégyellt, lenézett folklórról,
de ô nem a harangkongatást választotta, hanem
a még létezô kincsek mentését. Mint
a mesebeli legkisebb fiú, a maradékban, a szemétben
is föltalálta az értéket.
Elôször a rossz, álforradalmi színházas
világban figyelt fel egy háttérzenére:
széki zene volt. Ez a zene elbûvölte és vonzotta.
A nyomába eredt. Utazott, sokat. Rájött, az utazás
fölér egy lelkigyakorlattal. S nem akármilyen felkészítôi
voltak. Domokos Pál Pétertôl tanulta meg, hogyan
kell viselkedni, ha az ôrszobán elôállítják
a gyûjtôt. Miként kell óvni, védeni
az adatközlô helybelieket, hiszen a gyûjtôt
elengedik, de a helybéli ott marad még (ha tud). S András
megtalálta a forrásokat. Moldvában, Gyimesben,
a Tatros parján, Bilibók Gusztáv hajlékában,
Csavar Jenô bá' csavaros mondataiban.
Andrásnak érdekes arca van. Van, aki tanult, jó
parasztnak nézi, van, aki ôstehetségnek, mások
meg a mûvészt lesik arcvonásain. Énekel,
mesét mond, járja a világot kultúránk
zarándokaként, s vándortanítóként
Moldvától Kanadáig. Van egy lélekerôsítô
felesége és négy szép gyermeke. Nem úgy
repül, mint a többi madár, hanem úgy, mint
a sirályfecske. Ez a különös madárfaj
a pihenés szigeteit elkerülve, viharokba is belerepülve
tart célja felé. Fölfedezték: útvonaluk
a tenger alatti hegygerincek vonala fölött repül. Ez
András példája. Ô is választott
konok vonulásával tart célja felé, kultúránk
rejtett értékeinek gerincvonala fölött."
Részletek a Heti Válasz, 2001 szeptember
28.-án
megjelent A kincskeresô c. cikkbôl
................................................................................................................
Interneten:
Folkrádió
1
Folkrádió
2
Hetivalasz
Nét
Nap
Gondola
Képek a
korábbi torontói fellépésröl
................................................................................................................
A balladás bojtár énekei
Berecz András új Sinka-lemeze 1956-ról is megemlékezik
Sinka István, a pásztorból lett költô
néphagyományhoz való kötôdését,
mély szabadságvágyát, a bihari vidék
sajátos világát mutatja be Berecz András
új lemeze, amelynek könyvmellékletét Gyulai
Líviusz illusztrálta. A kiadvány kanadai bemutatója
február 16-án, hét órakor lesz a Torontói
Magyar Kultúrközpontban.
- A lemez az 1956-os forradalom és szabadságharc
ötvenedik évfordulójához is kapcsolódik.
Hol a híd Sinka költészete és az ötven
évvel ezelôtti események között?
- Sinka szerepet vállalt a forradalomban, üdvözlôverseket
írt a forradalomhoz. 1956. november 2-án a Magyar Írók
Szövetsége beválasztja ôt a Forradalmi Bizottságba.
Egy írótalálkozóról, mikor fiával
és Tamási Áronnal hazafelé indulnak, az
ávósok mentôautóból tüzelnek
rájuk. A lemezen, a kiadványban azonban nem '56 eseménytörténetébe,
Sinka életrajzába és nem is '56-os verseibe kapaszkodtam,
hanem Sinka
mérhetetlen szabadságvágyába. Ettôl
'56-os lemez ez. Képzeljük el azt, aki kutyák közt,
küszöbrôl vacsorázik, havon hál, és
a lelke nem törik meg. "Fosos" bárányon
vett Bibliával, Petôfivel erôsítgeti magát,
csizmaszárra ír verset. Már szép versei
jelennek meg, mikor még a Gellért-hegy bokraiban lakik,
télen egy Váci utcai mosókonyha szellôzônyílása
felett, guggolva alszik. Nem deviáns, nem alkoholista.
Benne szabad lélek és cselédsors feszül
egymásnak, itt, ebben a kedves, végeláthatatlan
hazai szakadékban. A tájban és sorsban magára
hagyott ember érdekelt. A szárnyaló lélek
- rabságban. Az, aki furulyát ás földbe,
mert tudja, hogy ez a hótt furulyafa kinô, azt is tudja,
mikor:
"majd ha egy új zsellér egyszer világra
jô". Susogását is hallja: "Új
zsellérre a fa lombjait ráveti, s szabadság,
szabadság rólad dalol neki."
Ez az a híd, amit maga kérdez. Ez az elásott
furulya lett a CD nyele.
- Miért fordult Sinka István költészetéhez?
Mi az a mondanivaló, ami ezt az albumot ihlette?
- Volt nekem Sinkához elég sok fordulásom, hála
istennek. Elôször a nyolcvanas évek elején.
A Forrás körtôl, Medvigy Endrétôl hallottam,
hogy létezik Sinka István, a "balladás bojtár",
aki nomád pásztorból lett költô, kinek
"vihar fútta meg a száját", kire "ökörnyálak
fonódtak palástnak", és hogy puszta létezése
is üzenet a javából, aztán Czine Mihálytól
hallottam Sinkát dicsérni. Mándoky Kongur István
turkológus
is sok szép estén magyarázta, hogy Sinka micsoda
nyelvészeti ritkaságokat hoz fel Bihar rejtett tájairól
az irodalomba. Gyönyörû hangzású tulajdonneveket,
katonai térképekrôl is hiányzó,
ôsi földrajzi helyneveket, melyek közül sokat
ô kun eredetû szónak talált. Juhai Boncosok,
Csahor Pálok, Esô-Virág Andrások, Galuskás-Balogok,
Rozs Máték, Tatár Imrék, Külüs
Eszterek, Simon Virágok hullnak le itt a bihari földbe,
Csóklaposon, Esküllô mezejin, Kótpusztán
szólnak, kiáltanak, irodalmunk elôtt addig ismeretlen,
magyar hangon. Érdemes a sarut lerúgni, mielôtt
Sinkát olvas az ember. Na, olvasni, szeretni kezdtem. A 2004.
december 5-rôl 6-ra virradó keserves éjszakán
pedig már azt is éreztem, hogy Sinkát fogok énekelni.
Tudja, miért? Elôször csak ezért a néhány
sorért:
"Köleshalompusztán szegény Sár Imrének,
jó lenne, bizony, ha egyszer már hinnének. De
ha világot kér,
sötétségre viszik, Ha sötétet kiált,
soha el nem hiszik."
Meg ezért: "Széles víz a medrét szélesre
kivájja, nagyobb bokornak is nagyobb a virágja. Ember
is, ha háza veszedelmit látja, nagyobb szóval
kiált, világgá kiáltja."
Sinkáé volt a "nagyobb szó". A meder,
a bokor hatalmasra, óriásira nôtt. Nem a mese
ideje jött el. Kiáltani kellett. Sinka-éneket.
- Könnyû volt "népdalosítani"
a Sinka-verseket?
- A Sinka-versek közé szurkálva most is szerepel
népköltészet. Ezek az énekelt versek talán
attól szokatlanok, hogy a magyar népdal és népzene
hangján szólalnak meg. Se sanzon, se gitár, se
Balkán. A Sinka-versekre legkézenfekvôbb volt
és legillôbb a bihari, békési dallamokat
húzni. Ezekbe könynyen hazatalált.
Kiss Eszter Veronika
Magyar Nemzet, 2006.10.13.
................................................................................................................
Berecz András
"Az egyszemélyes folk teátrum. Mese, ének,
humor. Mintha pont azzal a személlyel találkoznánk
ôt hallgatva, aki át tudja nekünk menteni a múltból
a hagyományos identitás legjavát. Berecz András
hazánk egyik legkiemelkedôbb és leghitelesebb
népzenei elôadója és különös
egyénisége."
Sziget fesztivál
Berecz András így vallott önmagáról,
mikor 2005-ben Torontóban járt:
"1957-ben Budapesten születtem. Az elsô dalokat édesanyámtól
tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa
és nótafa, Tanka Gábor lányaként
sok ilyet tud ma is.
Majd húsz éve gyûjtök Erdélyben, Moldvában,
Felvidéken, Somogyban, Szatmárban, Nyírségben
dalokat, meséket, tréfákat. Életem különféle
vargabetû, hajtûkanyarszerû fordulatai után,
melyek során rakodó segédmunkás, erdômûvelô
és jogi egyetemista is voltam, hajszolt embertársaim
örömét keresgélô énekes, mesemondó
lettem. Így amirôl éjszaka álmodok, azt
csinálom nappal.
Kedves dalaim és meséim a honát keresô
és a nagyon szerelmes ember gondolatait hordozzák. Felnôttekhez
szólnak inkább.
Mûsoraimban a magyar népdalok és népmesék
a fôszereplôk. Váltakozva adom elô ôket,
egyiket a másikkal pihentetve. Hangvételüket az
határozza meg, hogy nagyrészüket magam gyûjtöttem.
A meséket ezért nem irodalmi nyelven, és nem
kötött szöveggel mondom, hanem különféle,
a köznyelvben alig ismert, ritkán használt szavakat
beépítve, és a rögtönzésnek
tág teret adva.
... Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és
televíziófelvételt készítettem
idehaza, (föleg Duna TV), Európában, USA-ban és
Kanadában is.
1997-ben "Bú hozza, kedv hordozza" címmel
néprajzi tanulmányt jelentettem meg a néphagyomány
ismeretlen "zeneesztétiká"-járól
(3. kiadás 2004-ben!), most utóbb rokon népek
sört dícsérô költészetét
ültetgetem át magyar nyelvre (Rokonok söre). Tagja
vagyok az Ökrös és az Egyszólam zenekarnak...."
Díjak, elismerések:
1985. Népmûvészet Ifjú Mestere díj
1990. Magyar Mûvészetért díj
1993. Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
kitüntetés
2001. Magyar Örökség Díj
2003. Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
kitüntetés
2005. Alternatív Kossuth Díj
