``

 

ÉRDEKES!

PARAMETER
      FÜZET

ARCHIVE

RÁDIÓ

HOME

LINKS

 

A PARAMETER "NON PROFIT" KLUB! - HASZONMENTES MAGYARSÁGÁPOLÁS


2011

Parameter Klub
416-693-8312
http://www.magyarradio.ca



"Ahol jó együtt lenni!" Marosán Gyula Terasz.

2005 júniusában a klub-terasz felvette Marosán Gyula festômûvész barátunk nevét.

Marosán Gyula Terasz itt

 


Archívum: 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999

KORÁBBI PROGRAMJAINK 2007-ben

A Parameter Gondolat Ambulancia programja

Kép-Hang-Színház

Eifert János digiRama mûsora és fényképbemutatója

2008. február 1, péntek este 7 óra
Parameter Klub (695 Coxwell Ave. 6. emelet)

Program:
- Bemutatkozás
- Helyzetjelentés
- Tûztánc
- Anyám kertje
- Labirintus
- Montázsok
- Szemkontakt
- Szerelmem, a Tánc
- Szív-centrum dal
- Ami összeköt
- O Fortuna
- Kína, Selyemút


Az elôadást kamara-kiállítás kíséri.
A kiállított fotómûvészeti alkotások megvásárolhatók!

Eifert János (1943) a hivatásos néptáncosból lett fotómûvész, szakmájának itthon és külföldön egyik legelismertebb képviselôje, meghatározó egyénisége. Sokrétû munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletezô alkat.
Tánc-, aktfotói, természetképei és diaporámái alapozták meg ismertségét. 114 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel.
Aktívan vesz részt a mûvészeti közéletben: 1997-2002 között a Magyar Fotómûvészek Szövetsége elnöke, az OSZK Jelenkori Fotómûvészeti Gyûjteményének ötletadója és társalapítója, elsô mûvészeti vezetôje, 1998-2002 a Fotóhetek, majd Fotóhónap mûvészeti vezetôje, fesztiváligazgatója. 2002-tôl Gyôrben él, a MEDIAWAVE mûvészeti vezetôje, fotókiállítások szervezôje. Tanárként, elôadóként, szakértôként szakíróként is tevékenykedik, fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós mûsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ô maga is gyakran jelent meg különbözô film- és TV-mûsorokban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetôt, elôszót, nyitott meg kiállításokat, tartott elôadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.

Eifert János 1985 óta foglalkozik diaporámával. Mesterei, vagy inkább példaképei - Dozvald János, Sdrjan Plavsa, Jacques Muller diaporámaalkotók, dr. Végvári Lajos mûvészettörténész - jelentôsen hatottak stílusára, amelyet a szöveg nélküliség, vizuális képzelôerô, sajátos szimbólumrendszer, valamint a kép és hang belsô mozgásaira épülô összhatás, virtuóz elôadásmód jellemez.
A Hard Rocks (1985), Visszapergetett idô / Replayed Time (1987), Volt egyszer egy falu / There was once a village (1988), Helyzetjelentés / Situation Report (1989), Velencei karnevál / Carneval Venedig (1989), Bemutatom a feleségem / Let me introduce my Wife (1990), Tûztánc / Fire Dance (1991), Maszkok (1992), Bemutatkozás / Introduction (1995) címû mûveivel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos, díjat, FIAP-aranyérmet, különdíjat, grand prix-t nyert.
A Fotómûvészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) összesítése alapján 1993-ban a nemzetközi lista élén állt, Tánc címû képét, Tûztánc c. diaporámáját a FIAP történeti kollekciójába választják, a Photo Ciné Club meghívására bemutatja mûsorát Párizsban (Un soir, un auteur - Studio Raspail).
1994-ben diaporáma mûsorával elôadókörút az Egyesült Királyságban, a Royal Photographic Society meghívására, majd azt követôen Kép-Hang-Színház címû mûsorával Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Romániában turnézik.
Nemzetközi fesztiválok zsûritagjaként, elôadóként gyakran hívják külföldre is. Tanárként, saját elôadásai erôteljesebb megjelenítésére kidolgozza a diaporáma - eszközként és miként - az oktatásban történô felhasználását.
Több hazai és nemzetközi diaporámafesztivál szervezésében miködött közre (pl. MEDIAWAVE Nemzetközi Diaporáma- és CD-ROM Fesztivál, Gyôr), szakíróként és elôadóként a mûfajjal kapcsolatos írásait a FotoVideo és a Zoom Magazin közölte.
Mûveit, vagy azok részleteit a TV-ben is bemutatták. Válaszd a tudást! - a Magyar Televízió M2 csatornáján futó FÉNYKÉP/MÁSKÉPP sorozatában a diaporámát nemcsak szemléltetôeszközként, hanem témául is választotta.
Az utóbbi években a digitális technika foglalkoztatja, Másképp címû diaporámája, amelyet 2005-ben, Radisics Milán társszerzôvel a Magyar Pszichiátriai Társaság felkérésére készített, már ebben a szellemben fogant. Az Anyám kertje; Labirintus; Montázsok; Szemkontakt; Szerelmem, a Tánc; Szív-centrum dal; Ami összeköt; O Fortuna; Kína, Selyemút már a digitális technikával szerkesztett mûsorai, amelyeket DigiRama néven jegyez.

Eifert János honlapja: http://www.eifert.hu


A Magyar Kultúrközpont és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja

Lakatos István budapesti színmûvész Önálló Estje

2007 október 6, este 7:30
Magyar Kultúrközpont, 840 St. Clair Ave. W. Toronto

Lakatos István
"A jó mûvész olyan mint a jó bor, az évek elôrehaladtával egyre érettebbé és különlegesebbé válik."
Lakatos István elôadómûvész pályája Debrecenben indul, majd Miskolcon folytatódik. Mindkét városban
nagy hagyománya van a színjátszásnak!
Késôbb Nyíregyházán, egy frissen induló társulathoz szerzôdik ahol kimagasló teljesitményével
hamar kivívja magának a "vezetô mûvész" címet!
A 80-as évek végén meghívást kap a kecskeméti "Jancsó Miklós társulatba", ahol újfajta, érdekes
kihívásoknak kell megfelelnie. Az itt töltött idôszak meghatározó számára!
Kecskemét után Budapesten folytatja a színészi munkát, ahol az Arany János Színházban arat sikereket.
Késôbb mint szabadúszó vállal szerepeket.
Egyik legemlékezetesebb alakítása a La Mancha lovagja fôszerepe, amelybôl néhány részletet hallani fogunk az est során.
Lakatos István életútját és mûvészi pályáját a tiszta játék, az ôszinteség és a szívbôl fakadó elôadásmód jellemzi.
A mûvész kanadai és amerikai turnéja során a hazáról és a szeretet erejérôl szól; versben és prózában,
amit színvonalas zenei betétekkel tesz még élvezetesebbé a nézôk számára.

Lakatos István Önálló Est
(azt est folyamán, rövid emlékezés az Aradi Vértanúkra!)

1, Bevezetõ - Köszöntõ / Benne Molnár Ferenc: Vörös Malom - Magister monológ/
2, La Mancha lovagja - musical részlet
3, Epiktétosz: A szadságról ( részlet)
4, L. Askenazy: A tojás - kis novella
5, Petõfi Sándor: Isten csodája
6, Tompa Mihály: A gólyához
7, Márai Sándor: Mennybõl az angyal
8, Buda Ferenc: Tizenöt-húszéves halottak
9, Füst Milán: Zokogni szeretnék / Igazság, 1956. október 30.
10, Nagy László: Tüz
11, Koestler Artúr: Naplómból /részlet/
12, Nagy Gáspár: Láthatatlan kõre vésem /Kannás Alajos emlékének - 1956-os versciklusáért/
13, Tamási Áron: Magyar fohász
14, Vass Albert: A bujdosó imája
15, Emlékezünk - dal
16, Petõfi Sándor: Füstbe ment terv
17, Ady Endre: Az anyám és én
18, József Attila: A hetedik
19, Cervantes: Don Quijote - A szerelemrõl és a szenvedélyrõl
20, Sz. Scsipacsov : A szerelem
21, La Mancha - musical részlet
22, Ady Endre: Az én menyasszonyom
23, Petõfi Sándor: A négy ökrös szekér
24, Karinthy frigyes: Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús - Egy férj naplójából
25, Cervantes: Don Quijote a müvészetrõl és az életrõl
26, Ady Endre: Dalok a Labdatérrõl
27, Zerkovitz Béla: Minden csak komédia - dal
28, Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövõbe
29, Ady Endre: Karácsony
30, Radnóti Miklós: Don Quijote sírverse
31, La Mancha - Musical részlet

Az est második felében kötetlen beszélgetés a mûvésszel!

Belépô: $15 (rendelés, elôvétel) $20 (ajtónál)

INFORMÁCIÓ / JEGY

Magyar Kultúrközpont
416-654-4926
http://www.hccc.org


“Allegro”
Június 21, Csütörtök

20 órakor HOBO BLUES BAND (Budapest) KONCERT - Az elmúlt 30 év legjobb dalai
(a Fesztivál külsô programja: Opera House 735 Queen St. East, Toronto)
Belépô: $20 elôvételben/ $25 az ajtónál
Jegyrendelés: 416-693-8312 vagy 416-654-4926 (VISA/Mastercard)
http://www.hobotoronto.com


“Marche”
Június 22. Péntek

11 órától Ízletes magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont elôtti Sörkertben
17 órától Kepes András "Világfalu" c. filmsorozata - 12x30perc, Kodály terem
(folyamatos vetítés a három nap alatt!)
17 órakor A Barsi Ernô népdalcsoport mûsora, Szabadtéren
18 órakor Stephen Spinder (USA) fotókiállításának megnyitója, Tanács terem
19 órakor a Kodály Együttes bemutatója, Szabadtéren
20 órakor Szabó Sándor gitármûvész (Budapest) koncertje, Árpád terem $20 belépô http://www.sandorszabo.com
22 órakor "Korona Disco", Árpád terem


“Scherzo”
Június 23, Szombat

11 órától Ízletes magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont elôtti Sörkertben
13 órakor A Barsi Ernô népdalcsoport mûsora, Szabadtéren
15 órától A "Világfalu" c. filmsorozat folytatása, Kodály terem
18 órakor A Kodály Együttes bemutatója Szabadtéren
19 órakor HOBO Blues Band / Faludy György (Budapest) "Ballada senki fiáról" Petôfi terem http://www.hobotoronto.com
Belépô: $20 elôvételben/ $25 az ajtónál
Jegyrendelés: 416-693-8312 vagy 416-654-4926 (VISA/Mastercard)
20 órakor "Helyet, helyet tágasságot had csináljunk mulatságot" a Kodály Együttes és a Fekete Föld elöadása az Árpád teremben - A koncert után Táncház
Belépô: $20 / $15 nyugdíjas/diák


“Finale”
Június 24. Vasárnap

11 órától Ízletes magyar ételek, csapolt sör a Magyar Kultúrközpont elôtti Sörkertben
14 órakor A Barsi Ernô népdalcsoport mûsor, Szabadtéren
14 órától A "Világfalu" c. filmsorozat folytatása, Kodály terem
16 órakor Gypsy Flame autentikus cigány népzene és tánc, Szabadtéren
http://wwww.gypsyflame.net

A Magyar Fesztivál ideje alatt megtekinthetô a Torontói Magyar Képzômûvészek kiállítása, Petôfi terem
Továbbá nyitva tart a Néprajzi Múzeum, és a Könyvtár (alagsor) valamint a Computer Terminal (második em.) és a Kerámia Mühely (harmadik em.)


A Magyar Kultúrközpont programja

2007, június 3, vasárnap

"Trianoni Megemlékezés"
Budapest park Lakeshore Blvd.
Magyar Kultúrközpont 840 St. Clair W. Toronto

Trianoni Megemlékezés Torontóban;
Du. 1 óra - Budapest park: zenés együttlét, kolbászsütés
Du. 2 óra - Budapest park: ünnepi mûsor
Du. 3 óra után - autós felvonulás indul a Francia Nagykövetség épületéhez
Este 6 órától vacsorával egybekötött Megemlékezés a Magyar Kultúrközpontban
Ünnepi szónok Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsbôl
Fellép Kilyén Ilka a Marosvásárhelyi Magyar Színház mûvésze (kb. 40 perces önálló est

Internet:
Interjú a HírTV-ben Dr. Eva Maria Barkival
Kilyén Ilka hivatalos honlapja


A Magyar Kultúrközpont és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja

2007, június 8, péntek este 7:30

"Áron vett szabadság"
a Neil Young Sétány koncertje
(Huzella Péter, Rátóti Zoltán, Tóth István - gitárok, ének)

Neil Young Sétány
Woodstock tette világszerte ismerté ennek a fiatalembernek a nevét, amikor az egyik amerikai szupercsapat, a Crosby, Stills, Nash and Young tagjaként, énekes-gitáros szerzôként egykor bemutatkozott. Azóta Neil Young neve fogalommá vált, élô rocklegendaként folytatja azt az utat, amit a panoptikumba jutott elôdjei, Jimmy Hendrix vagy John Lennon fényesre tapodtak. Magyarországon ugyan még nem járt ez idáig, most mégis "utcát neveznek el" róla - vagyis pontosabban sétányt. A Neil Young Sétány egy magyar négyesfogat találmánya. Sülyi Péter, az egykori Omega-szövegíró adott magyar hangot Neil Young dalainak és három másik jóbarát adja elô ôket. Huzella Péter az egykori Kalákában kezdte, Rátóti Zoltán, pulai színész különbözô budapesti színházak után most a Nemzetinél tart, Tóth István pedig az ôrségi Hétrét zenekar http://www.hetret.hu alapítója.

A Neil Young Sétány honlapján rengeteg információ található a zenekarról; a történet, dalok, dalszövegek, rádióinterjúk, újságcikkek, fényképek, stb:
http://www.nys.hu


A Parameter Gondolat Ambulancia programja

2007, június 9, szombat este 8:00 PARAMETER KLUB

"A bogyósgyümölcskertész fia - történetek és dalok"
Rátóti Zoltán önálló estje

Háy János írásai alapján
Rendezô-elôadó: Rátóti Zoltán

A történet fôhöse felkerül Pestre, ahol mindenféle dolgok történnek vele, a közönség pedig, hol nevet, hol könnyezik. Háy János szövege szenzációs, laza, finom, érzékletes, a humort és a szerelmet állítja középpontba. Rátóti Zoltán mesél, mintha csak a nézôkkel beszélgetne, kezében gitár, közben elénekel néhány dalt: A Gyöngyhajú lányt, a Skorpió Dédapám dalát, s még néhány ideillô slágert.


A Magyar Kultúrközpont és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja

2007, június 10, vasárnap du. 4

"Zenegér"
Huzella Péter gyermekmûsora

Huzella Péter (ex-Kaláka) számtalan produkciója szólt és szól a gyerekekhez. Több kifejezetten nekik szánt cd-je, kazettája jelent meg, közte az interaktív "Zenegér - Mi kerül a vászonra", mely a tv-ben sokáig nagy sikerrel futó Zenegér c. mûsor elvein alapul. Több, kifejezetten gyerekeknek szánt színpadi produkció zenéjét is ô írta (Eger kis csillagai, Angyalok a tetôn, stb.). Koncertjein a zenehallgatás mellett
lehetôség nyílik a közös játékra, éneklésre is.


A Magyar Kultúrközpont és a Parameter Gondolat Ambulancia közös programja

2007, május 6, vasárnap este 7:00


"Le Chajem Budapest" KLEZMER EST!

A Budapest Klezmer Band trio felállása:
Jávori Ferenc - alapító, az együttes vezetôje, zeneszerzô, hangszerelô, zongora, ének
Gazda Bence - hegedû, ének
Nagy Anna - harmonika

Az immár 1990 óta mûködô Budapest Klezmer Band elôadásai rendkívüli élménnyé
teszik a tradicionális zsidó zenét. Zenei átiratokat játszanak, amelyeket az együttes alapítója
és vezetôje, a munkácsi származású Jávori Ferenc komponál.
Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területérôl származnak,
ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt.
A Budapest Klezmer Band Európában és Amerikában egyaránt ismert és
közkedvelt, - kilépve a liturgikus környezetbôl - sokoldalúságáról tett
tanúbizonyságot. Felléptek a Madách Színház, Kerényi Imre által rendezett
"Hegedûs a háztetôn" címû musicaljében, a Gyôri Balett és a Budapest Klezmer
Band közös, "Purim, avagy a sorsvetés" címû produkciójában szintén élôben
adják elô Jávori Ferenc szerzeményét. Ezzel a produkcióval Hollandiában,
NewYork-ban, New Jersey-ben és Németországban, Londonban, Szlovákiában
Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban turnézott a két
együttes, mindenhol óriási sikerrel. A Budapest Klezmer Band megkísérelte a
klezmer és a klasszikus zene ötvözetét is, mûvelve az évezred rendkívül
divatos zenei formáját, a "crossing-over"-t. A kölcsönös, egymás zenéje
iránti érdeklôdésben, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenymestere, Rolla
János felkérte a Budapest Klezmer Band alapítóját, hogy egy olyan mûvet
komponáljon, amelyben a két együttes együtt játszhat. Ez a "Klezmer Szvit",
amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában, és azóta minden
évben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen is elôadják mindig újabb
tételekkel kibôvítve. Végül a tíz tételre bôvült mûbôl a Magyar Rádióban
CD-felvétel készült. 2000 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia Pro
Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közmûvelôdési Díjat
adományozott a Budapest Klezmer Band-nek a jiddis zenei hagyományok
ápolásáért és terjesztéséért; emellett az együttes 2003 augusztusában
Artisjus-díjat kapott.

Az interneten


2007, május 4, péntek este 7:30


"Elfelejtett Nyelvek Dallama" BLUES EST!
ToMoSound (Tóth János Rudolf zeneszerzô, blues gitáros, énekes és Mózsi Ferenc költô)


ToMoSound néven állt össze Tóth János Rudolf a Hobo Blues Band egykori legendás zeneszerzôje, gitárosa, és Mózsi Ferenc chichagoi költô. TJR, Mózsi verseire írt zenét
Korábban "Imák és Mantrák" címmel egy teljes hanglemez látott napvilágot. Mózsi verseire ugyancsak Tóth János Rudolf írta a zenét, és a dalokat Hobo énekelte; természetesen a teljes zenekarral.
Most egy vadonatúj anyaggal jelentkezett a szerzôpáros, és "duo" formációban mutatják be a dalokat; ToMoSound néven.

Az est második részében Tóth János Rudolf megidézi a régi legendákat; Jimi Hendrixet, Ginger Bakert, Eric Burbont, Willy Dixont, John Lennont, Stevie Winwoodot, és így tovább.

Csak néhány saját szerzemény címe Tóth János Rudolf, Hobo Blues Band-es korszakából: A szabadság angyala táncol; Csintalan lányok, rossz fiúk; Dôlnek a szobrok; Emigráns Blues; Férfibánat; Vidéki angyal; Vissza a 66-os úton ...

Mózsi Ferenc költõ, kiadó évtizedek óta meghatározó egyénisége az Észak-amerikai magyar irodalmi életnek. Számos kötete jelent meg, és több tucat könyvet adott ki.


2007, április 20

"Ballada az éneklö tengerhez" SOLO 2.


Michel Montanaro okcitán zenész, énekes, zeneszerzö a Torontói Magyar Kultúrközpontban



2007, április 20, péntek este 7:00


MICHEL MONTANARO
furulyák/flauta/fuvola, doromb, körtemuzsika, tambourin, harmonika, bubnjevi/dobok

Montanaro 2001-ben lépett fel elôször a Parameter klubban. Fergeteges sikert aratott!
Majdnem öt évvel késôbb, 2006 április 21-én került sor második torontói vendégszereplésére; a Magyar Kultúrközpontban.
Napra pontosan egy évvel a tavalyi fellépés után, immár harmadszor üdvözölhetjük a világhírû mûvészt Torontóban. Ezúttal ismét a Magyar Kultúrközpontban.
Michel Montanaro óriási sikert aratott tavalyi turnéján, úgy az Egyesült Államokban, mint Kanada Quebec tartományában.Meghívása immár hagyománnyá vált a francia-kanadai területen! Fesztiválokon vesz részt.

"Michel Montanaro a szinpadon a legendás provanszi sárkányhoz hasonlít, minden mozdulatot zenei gesztussá formál, három szájával polifonikus szomját akarja oltani. Egyben oroszlán is, aki négy dobverôt forgat egyszerre oly virtuózan, hogy jó kis provanszi dobja is alig bírja követni." Yves Rousguisto

Miqueu (Michel) MONTANARO
"Szaxofonos volt mielôtt megtalálta igazi világát a provance-i népzenében, ahová gyökerei is kötik.
Parasztzenészként - mint hagyományos dob-furulya játékos - fordult érdeklôdése a kortárs zene és a jazz felé.
Azoknak ajánljuk Montanarot, akik zenei csemegére vágynak. Egy elôadómüvész, aki ötvözi a mediterrán
és keleti zenéket. Estjén tradicionális és saját kompozíciókat ad elô. Virtuóz játékával egymaga képes teljes
koncert élményt nyújtani."

"A provence-i trubadúr Michel, azaz Miqueu Montanaro több mint húsz éve koncertezik rendszeresen világszerte, Magyarországra pedig visszatérõ vendég. Szinte minden hangszeren játszik, de szólistaként szívesen lép fel mint dob-furulyás, mivel a dob és furulya az okcitán népzene jellegzetes hangszerkísérete. Az okcitán dél-francia kissebség, az "oc" nyelveket "mindössze" 10-12 millióan beszélik. Az okcitánok közül kerültek ki a középkori trubadúrok, egyik nagyhírû képviselõjük, az angolok késõbbi királya Oroszlánszívû Richárd volt.
Montanaro munkássága számos mûfajra kiterjed, elõszerettel játszik ismert kelet-európai jazz és jazzrock zenészekkel.
Rendszeresen dolgozik cseh, szlovák, magyar muzsikusokkal. Csaknem annyi idõt tölt Afrikában vagy a Távol-Keleten, mint Európában. Zenéjében hallható a számtalan zenei világ hatása, s szerencsére ez a rengeteg sokrétûség nem lesz áttekinthetetlen vagy erõltett, henem éppen ellenkezõleg, egy intelligensen, és igényességgel megalkotott zenei világ kerekedik ki belõle." BIOMUSIC, Budapest


2007, február 24

"Kitalált lét"

Mózsi Ferenc író, költô, kiadó, mecénás a Torontói Magyar Kultúrközpontban



Mózsi Ferenc költõ, a Chicagói Magyar Utazási Iroda egykori tulajdonosa, idén 60 éves. Barátai, tisztelõi és költõtársai a Budavári Lítea Könyvesboltban az év elsõ napjaiban köszöntötték õt. Ám nem csak a születésnapja alkalmából, hanem annak okán is, hogy Mózsi Ferenc három és fél évtizednyi távollét után hazaköltözött Magyarországra.
Hazaköltözésének egyik oka, súlyos betegsége. Amire azért hívom fel szíves figyelméuket; mert ezzel is szeretném hangsúlyozni Mózsi Ferenc látogatásának fontosságát! Most visszatért az Egyesült Államokba. Ez alatt a rövid két hét alatt, talált arra is idôt, hogy eljöjjön Torontóba. Mi itt köszöntjük a 60 éves írót!
Nagyon kérem mindazokat, aki szeretik az irodalmat, akik ismerték, vagy szívesen megismernék a "szivárványos embert", jöjjenek el szombaton!
Az elmúlt évtizedekben Mózsi Ferenc tette boldoggá az emigrációt azzal, hogy alkotott, és pártolta a magyar irodalmat, kultúrát. Most tegyük mi boldoggá azzal, hogy erre a nagyon fontos találkozóra minél többen megyünk el.

Mózsi Ferenc az est folyamán bemutatja legújabb kétnyelvû kötetét, melynek címe: Inventing Being / Kitalált lét Beszélni fog a "szivárványos", és "bôröndös" évekrôl; az emigráció irodalmáról,
Csobánkáról, továbbá a jelenlegi hazai irodalmi és köz -életrôl; egy irodalmár szemszögébôl, természetesen!



Mózsiról az interneten:
Mó-Tao
Szivárvány könyvek
Interjú a Kossuth rádióban
Kaslik Péter: Mó-Tao
Kortárs


Részletek egy, a Kossuth rádióban elhangzott interjúból:

1970. szeptember 1-én. Egy szál fürdõnadrágban mentem át a szabad világba, azóta kinn vagyok a vízbõl. Ettõl fogva hívnak engem "szivárványos ember"-nek. Egy olyan szivárványos ábrándról van szó, amely soha nem teljesült be egészen. Mi még mindig ezzel a nagyon is fontos poggyásszal járjuk a világot, avagy próbálunk élni és megélni. Ebbõl , az engem köszöntõ esten, egy nagy-nagy, "Szivárvány" utáni szeretet csomagot kaptam, amely számomra többet ért bármilyen erõsítõ injekciónál.
... 1980-ban, magyar Amerika közepén, Chicagóban egy olyan közegre találtam, amelyben úgy éreztem, hogy abban már gyökeret is ereszthetek. Akkor már látszódott, hogy az álmainkból valamit meg lehet valósítani. Nem tudtam volna elviselni a saját botcsinálta üzletemberségemet, ha nem tudom összekapcsolni egy olyan kihívással,amelyiket ott, a félmagyarországnyi Illinois Államban megoldottam.
Egy olyan birodalmi - irodalmi bázist szerettem volna magamnak kiépíteni,ahol még én magam is jól érezhetem magam és feladatom van, amelyet meg kell oldanom a mindennapos teendõk mellett. És ez volt a "Szivárvány".
... Olyan munkatársakra leltem, akik már kezdettõl fogva figyelték a munkánkat. Zalán Tibor egy hét éves versrovat vezetése után vállalkozott arra, hogy önzetlenül segít nekünk. Személyesen ismerte a kárpát-medence írástudóit. Olyan anyagot tudott adni nekünk, amely megadta a személyes ismeretséget. Azt a reális lehetõséget, hogy vissza lopóckodhattam a Szivárvánnyal Magyarországra. Csobánkán még ún. "Szivárvány napokat" is rendeztünk!
... 1983 õszén jöttem elõször vissza - amerikai útlevéllel. Akkor még lehetett 70 fontos bõröndökkel érkezni, ami több mint 30 kilogrammnyi súlyt jelent. Mára már jóval kevesebbre szállították le. Én egy-egy magyarországi úttal - három alkalom után - már két bõröndöt eldobhattam. Csempésztem a szellemi árut. Kintrõl befelé, itthonról kifelé! Számomra ez nagyon fontos idõszak volt, hiszen 1983-tól 1989-ig még magam is megfigyelés alatt álltam!
... Örömömre szolgált, hogy a behozott mennyiségbõl átlagosan a felét elkobozták. Én örömmel adtam át, tudni illik, mint utólag kiderült, most már õk is olvasták. Sõt! Elsõként õk olvasták! Hogyha ez bomlasztó tevékenység volt, akkor elértük a célunkat. ..."


2007, február 16, péntek

Berecz András mesemondó, népdalénekes, néprajzkutató fellépése a Torontói Magyar Kultúrközpontban

Korábbi sikereinek köszönhetôen, András immár harmadízben lép fel Torontóban!

Az est programja:
2 óra garantált jókedv, és kacagás!

- "Elöl megy a nyelve, ô lép utána" mesék dalok
- "Sinka ének" Berecz András új Sinka-könyvének bemutatója (cikk alul) - a kötet megvásárolható!
- Kötetlen beszélgetés

FIGYELEM! Berecz András a Torontói Független Magyar Rádióban:
február 3 - Antal István beszélget Berecz Andrással a Sinka ének címü kötet kapcsán
február 17 - Bede Fazekas Zsolt beszélget a müvésszel (élö) kattints ide

................................................................................................................

Berecz András az ország mesélôje, akinek mûsoráért versenyeznek a mûvelôdési házak fôvárosban és vidéken egyaránt.
Ritkaságszámba menô elôadásai mindig óriási tömegeket vonzanak. Az elôadó-mûvész népszerûsége az élô bizonyíték, mennyire erôs az igény az élô, ízes beszédre, az ôszinte emberi szóra és régmúlt idôk csodálatos történeteire.

"Berecz András népdalénekes, népmesegyûjtô, folklorista kutató. Különleges alkotómûvész, akit ajándékba kapott feledékeny és fáradt közösségünk, hogy újratanuljuk általa az egyszerûséget és hitelességet. Ismerjük meg hát. Kicsoda Berecz András? Nem könnyû a megismerése. Tartózkodó, rejtôzködô érték, kemény dió. Ám véletlennek tûnô szimbólumai, tudatos kulcsszavai segítenek fölfedezésében.
Édesanyja 43 éves korában szülte. (Berecz András 1957-ben született.) Bár ízes énekei, székelyes beszédje nyomán mindenki erdélyinek, de legalábbis falusinak véli, tény, hogy a fôváros szülöttje. Tizennégy éves koráig a legbelvárosibb V. kerület, majd Kelenföld lakója volt, jelenleg zuglói polgár. Igaz, vannak vidéki gyökerei is. Kunhegyesi nagyapját a temetésen negyven cigány zenéje siratta. Nagy természet, éneklô, mulató nagyapját, Tanka Gábort András ugyan sohasem látta, de épp legendája lett a minta elôtte. "Megcsinálta az életemet'" - vallja róla András. Igen kanyargós volt a folkloristává lett énekesünk története. Elôször festô akart lenni. Hamar felfedezték: látása van, erôsen képi ihletésû. Sokáig a legjobb kifejezô eszköze a rajz és a fotó volt. Rokonai a jogi egyetemre küldték, három évet el is végzett, de erôsen elege lett a marxista és a jogi mellébeszélésbôl. Lelépett a jog intézményébôl, mint más a rohanó vonatból, amikor rájön: másfelé kell mennie. Érdekes módon ott lelt kincsre, ahol mások csak szemetet találnak.
A katonaságnál s a fizikai munkáslétben nemcsak a kényszernek alávetett legényt vagy az éhbérért dolgoztatott kanászt látta, hanem a gyönyörûen beszélô embert vette észre. "Kinyílt elôttem az az egyetem, amit a mai napig élek" - vallja saját magáról, a hétköznapi, jogfosztott világról, amelybôl tanul. S írja saját "tankönyveit": mese- és szókincsgyûtéseit. Pár év alatt megélte a kultúra gyors szétmállását, elmorzsálódását. Az ifjúkorában még látott erdélyi népviselet a szeme elôtt tûnt el mára a ládák mélyére. Tudomásul vette elôdei keserû felmérését a pusztuló, szégyellt, lenézett folklórról, de ô nem a harangkongatást választotta, hanem a még létezô kincsek mentését. Mint a mesebeli legkisebb fiú, a maradékban, a szemétben is föltalálta az értéket.
Elôször a rossz, álforradalmi színházas világban figyelt fel egy háttérzenére: széki zene volt. Ez a zene elbûvölte és vonzotta. A nyomába eredt. Utazott, sokat. Rájött, az utazás fölér egy lelkigyakorlattal. S nem akármilyen felkészítôi voltak. Domokos Pál Pétertôl tanulta meg, hogyan kell viselkedni, ha az ôrszobán elôállítják a gyûjtôt. Miként kell óvni, védeni az adatközlô helybelieket, hiszen a gyûjtôt elengedik, de a helybéli ott marad még (ha tud). S András megtalálta a forrásokat. Moldvában, Gyimesben, a Tatros parján, Bilibók Gusztáv hajlékában, Csavar Jenô bá' csavaros mondataiban.
Andrásnak érdekes arca van. Van, aki tanult, jó parasztnak nézi, van, aki ôstehetségnek, mások meg a mûvészt lesik arcvonásain. Énekel, mesét mond, járja a világot kultúránk zarándokaként, s vándortanítóként Moldvától Kanadáig. Van egy lélekerôsítô felesége és négy szép gyermeke. Nem úgy repül, mint a többi madár, hanem úgy, mint a sirályfecske. Ez a különös madárfaj a pihenés szigeteit elkerülve, viharokba is belerepülve tart célja felé. Fölfedezték: útvonaluk a tenger alatti hegygerincek vonala fölött repül. Ez András példája. Ô is választott konok vonulásával tart célja felé, kultúránk rejtett értékeinek gerincvonala fölött."

Részletek a Heti Válasz, 2001 szeptember 28.-án
megjelent A kincskeresô c. cikkbôl

................................................................................................................

Interneten:
Folkrádió 1
Folkrádió 2
Hetivalasz
Nét Nap
Gondola

Képek a korábbi torontói fellépésröl

................................................................................................................

A balladás bojtár énekei
Berecz András új Sinka-lemeze 1956-ról is megemlékezik

Sinka István, a pásztorból lett költô néphagyományhoz való kötôdését, mély szabadságvágyát, a bihari vidék sajátos világát mutatja be Berecz András új lemeze, amelynek könyvmellékletét Gyulai Líviusz illusztrálta. A kiadvány kanadai bemutatója február 16-án, hét órakor lesz a Torontói Magyar Kultúrközpontban.
- A lemez az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójához is kapcsolódik. Hol a híd Sinka költészete és az ötven évvel ezelôtti események között?
- Sinka szerepet vállalt a forradalomban, üdvözlôverseket írt a forradalomhoz. 1956. november 2-án a Magyar Írók Szövetsége beválasztja ôt a Forradalmi Bizottságba. Egy írótalálkozóról, mikor fiával és Tamási Áronnal hazafelé indulnak, az ávósok mentôautóból tüzelnek rájuk. A lemezen, a kiadványban azonban nem '56 eseménytörténetébe, Sinka életrajzába és nem is '56-os verseibe kapaszkodtam, hanem Sinka
mérhetetlen szabadságvágyába. Ettôl '56-os lemez ez. Képzeljük el azt, aki kutyák közt, küszöbrôl vacsorázik, havon hál, és a lelke nem törik meg. "Fosos" bárányon vett Bibliával, Petôfivel erôsítgeti magát, csizmaszárra ír verset. Már szép versei jelennek meg, mikor még a Gellért-hegy bokraiban lakik, télen egy Váci utcai mosókonyha szellôzônyílása felett, guggolva alszik. Nem deviáns, nem alkoholista.
Benne szabad lélek és cselédsors feszül egymásnak, itt, ebben a kedves, végeláthatatlan hazai szakadékban. A tájban és sorsban magára hagyott ember érdekelt. A szárnyaló lélek - rabságban. Az, aki furulyát ás földbe, mert tudja, hogy ez a hótt furulyafa kinô, azt is tudja, mikor:
"majd ha egy új zsellér egyszer világra jô". Susogását is hallja: "Új zsellérre a fa lombjait ráveti, s szabadság, szabadság rólad dalol neki."
Ez az a híd, amit maga kérdez. Ez az elásott furulya lett a CD nyele.
- Miért fordult Sinka István költészetéhez? Mi az a mondanivaló, ami ezt az albumot ihlette?
- Volt nekem Sinkához elég sok fordulásom, hála istennek. Elôször a nyolcvanas évek elején. A Forrás körtôl, Medvigy Endrétôl hallottam, hogy létezik Sinka István, a "balladás bojtár", aki nomád pásztorból lett költô, kinek "vihar fútta meg a száját", kire "ökörnyálak fonódtak palástnak", és hogy puszta létezése is üzenet a javából, aztán Czine Mihálytól hallottam Sinkát dicsérni. Mándoky Kongur István turkológus
is sok szép estén magyarázta, hogy Sinka micsoda nyelvészeti ritkaságokat hoz fel Bihar rejtett tájairól az irodalomba. Gyönyörû hangzású tulajdonneveket, katonai térképekrôl is hiányzó, ôsi földrajzi helyneveket, melyek közül sokat ô kun eredetû szónak talált. Juhai Boncosok, Csahor Pálok, Esô-Virág Andrások, Galuskás-Balogok, Rozs Máték, Tatár Imrék, Külüs Eszterek, Simon Virágok hullnak le itt a bihari földbe, Csóklaposon, Esküllô mezejin, Kótpusztán szólnak, kiáltanak, irodalmunk elôtt addig ismeretlen, magyar hangon. Érdemes a sarut lerúgni, mielôtt Sinkát olvas az ember. Na, olvasni, szeretni kezdtem. A 2004. december 5-rôl 6-ra virradó keserves éjszakán pedig már azt is éreztem, hogy Sinkát fogok énekelni. Tudja, miért? Elôször csak ezért a néhány sorért:
"Köleshalompusztán szegény Sár Imrének, jó lenne, bizony, ha egyszer már hinnének. De ha világot kér,
sötétségre viszik, Ha sötétet kiált, soha el nem hiszik."
Meg ezért: "Széles víz a medrét szélesre kivájja, nagyobb bokornak is nagyobb a virágja. Ember is, ha háza veszedelmit látja, nagyobb szóval kiált, világgá kiáltja."
Sinkáé volt a "nagyobb szó". A meder, a bokor hatalmasra, óriásira nôtt. Nem a mese ideje jött el. Kiáltani kellett. Sinka-éneket.
- Könnyû volt "népdalosítani" a Sinka-verseket?
- A Sinka-versek közé szurkálva most is szerepel népköltészet. Ezek az énekelt versek talán attól szokatlanok, hogy a magyar népdal és népzene hangján szólalnak meg. Se sanzon, se gitár, se Balkán. A Sinka-versekre legkézenfekvôbb volt és legillôbb a bihari, békési dallamokat húzni. Ezekbe könynyen hazatalált.

Kiss Eszter Veronika
Magyar Nemzet, 2006.10.13.

................................................................................................................

Berecz András
"Az egyszemélyes folk teátrum. Mese, ének, humor. Mintha pont azzal a személlyel találkoznánk ôt hallgatva, aki át tudja nekünk menteni a múltból a hagyományos identitás legjavát. Berecz András hazánk egyik legkiemelkedôbb és leghitelesebb népzenei elôadója és különös egyénisége."
Sziget fesztivál 

Berecz András így vallott önmagáról, mikor 2005-ben Torontóban járt:
"1957-ben Budapesten születtem. Az elsô dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tud ma is.
Majd húsz éve gyûjtök Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Szatmárban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat. Életem különféle vargabetû, hajtûkanyarszerû fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdômûvelô és jogi egyetemista is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélô énekes, mesemondó lettem. Így amirôl éjszaka álmodok, azt csinálom nappal.
Kedves dalaim és meséim a honát keresô és a nagyon szerelmes ember gondolatait hordozzák. Felnôttekhez szólnak inkább.
Mûsoraimban a magyar népdalok és népmesék a fôszereplôk. Váltakozva adom elô ôket, egyiket a másikkal pihentetve. Hangvételüket az határozza meg, hogy nagyrészüket magam gyûjtöttem. A meséket ezért nem irodalmi nyelven, és nem kötött szöveggel mondom, hanem különféle, a köznyelvben alig ismert, ritkán használt szavakat beépítve, és a rögtönzésnek tág teret adva.
... Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televíziófelvételt készítettem idehaza, (föleg Duna TV), Európában, USA-ban és Kanadában is.
1997-ben "Bú hozza, kedv hordozza" címmel néprajzi tanulmányt jelentettem meg a néphagyomány ismeretlen "zeneesztétiká"-járól (3. kiadás 2004-ben!), most utóbb rokon népek sört dícsérô költészetét ültetgetem át magyar nyelvre (Rokonok söre). Tagja vagyok az Ökrös és az Egyszólam zenekarnak...."

Díjak, elismerések:
1985. Népmûvészet Ifjú Mestere díj
1990. Magyar Mûvészetért díj
1993. Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetés
2001. Magyar Örökség Díj
2003. Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetés
2005. Alternatív Kossuth Díj

 

 

PARAMETER
695 Coxwell Ave.
6. emelet
(kaputelefon: #221)

Tel/fax:
(416) 693-8312

E-mail:
parameter@sympatico.ca

A klub megközelíthetö:
Bloor metrovonal
Coxwell megálló
/Coxwell-Danforth,
dél-keleti sarok/






Vendégeink voltak


Támogatóink

MMK

MAFSZ

MEDIAWAVE





Top